A XI. kerületi önkormányzat képviselő-testületének februári ülésén újfent felszólaltam napirend előtt. Ezúttal azt tettem szóvá, hogy a kerület vezetése mindeddig nem állapodott meg a pártokkal azzal kapcsolatban, hogy miként jeleníthetik meg véleményüket, javaslataikat az országgyűlési választásokon a kerületi ellenzéki erők. Egyben jeleztem, hogy csupán a szomszéd kerületről kellene példát venniük az Újbudát vezető politikusoknak, hogy lássák, megoldható ez a kérdés. A baloldali erők közös jelöltje a Budafokon, Nagytétényben és Újbuda déli részén induló PM-es jelölttől, Somfai Ágnestől származó ama információra hivatkoztam, miszerint a XXII. Kerületben már létrejött egy média-megállapodás.
Az Összefogás dél-budai (XVIII. választókerület) jelöltjeként induló Somfai Ágnes
(Az idő szűkössége miatt nem tudtam ismertetni ezt a megállapodást, melynek értelmében a pártok képviselői ingyenes megjelenési lehetőségekhez jutnak az ajánlások összegyűjtése után. Egyfelől a jelöltek által elkészítendő három perces videó-összeállításokat vetít majd a helyi tévé. Másfelől a helyi újságban, a Városházi Híradóban három ingyenes fél-fél oldalas hirdetést jelentethetnek majd meg a pártok, illetve a jelöltek. A jelöltek közötti TV-vitára viszont csak akkor lesz lehetőség, ha mindkét jelölt igényli ezt.
A XXII. kerületi újság egyik címlapja
Hozzászólásom elején egyébként egyes kerületi kormánypárti politikusoknak a helyi sajtóban négy esztendeje megjelent megnyilatkozásait állítottam szembe a későbbi fejleményekkel. Kupper András alpolgármester a 2010-es országgyűlési választások előtt például az Újbudában azt a kívánságát fogalmazta meg, hogy szeretné, ha „gyermekeink nem az elköltözésen gondolkodnának, hanem úgy éreznék, jó itthon. Jó Magyarországon.” Az polgármester e szavait kapcsán megemlítettem, hogy a migrációs folyamatok kiváló kutatója, Sík Endre már az új politikai ciklus derekán azt diagnosztizálta, hogy „2012 elején a felnőtt lakosság 13%-a tervezi, hogy néhány hétre vagy hónapra, 16%-a, hogy pár évre külföldre menne dolgozni, 7%-uk kivándorolna.”
Az átlagosnál magasabb migrációs hajlandóságú társadalmi csoportok (%)
Forrás: Csúcson a migrációt tervezők aránya, http://www.tarki.hu/hu/news/2012/kitekint/20120523_migracio.html
A migrációs törekvések értelmezése körüli közelmúltbéli polémiákból egyfelől azt emeltem ki, hogy az Országházban Orbán Viktor ügyesnek egyáltalán nem mondható csúsztatással „az életkoruknak megfelelő, nagyon komoly kaland”-nak minősítette azt hogy sok fiatal külföldre megy dolgozni”, majd az ellenzékei politikusokat azért marasztalta el, amiért ez utóbbiak úgymond megbélyegezik a fiatalokat „itt a Parlament ülésén azzal, hogy menekültnek nyilvánítják őket”.
Ugyancsak idéztem Dorosz Dávid PM-es képviselőnek az e miniszterelnöki megnyilatkozás kapcsán írt nyílt levelét, melyben elsősorban az elvándorlást motiváló gazdasági helyzetre hívta fel a figyelmet a fiatal honatya, igen érzékletes képet rajzolva sok fiatal és hozzátartozóik helyzetéről:
Dorosz Dávid sajtótájékoztatón ismerteti nyílt levelét
„Itt kell hagyniuk családjukat, barátaikat, hazájukat. Ma már lassan minden magyar családban van egy olyan közeli vagy távoli rokon, aki elhagyta az országot, akiknek szülei vagy nagyszülei csak a világhálón nézhetik, ahogyan gyermekeik, unokáik felnőnek. Ma sok családban már nem a vasárnapi ebédlő asztalnál gyűlnek össze beszélgetni, hanem a monitorok előtt skype-hívás közben.” Ezt követően azt az internetes bejegyzésemet idéztem, melyben a külföldre távozás további lehetséges okain elmélkedtem:„a távozás (…) gondolatának megfogalmazódásában az egzisztenciális okokon túl mekkora szerepet játszik a rossz közérzet, a hazai közállapotokkal szembeni elégedetlenség, a szélsőjobbhoz köthető "gondolatok" térnyerése, az oktatási rendszert durván, egyik napról a másikra átalakító, a továbbtanulni készülők terveit keresztülhúzó, ellehetetlenítő intézkedések, a közmédia működésének teljesen egyoldalúvá válása, a társadalmi szolidaritást gyengítő sorozatos (hajléktalanellenes, stb.) intézkedések.” Bejegyzésemben egyben fájlaltam,hogy egyelőre nincsenek olyan kutatások, amelyek választ adnának ezekre a kérdésekre.
